Blog

Mik a törvényi követelmények?

A cégnévnek meg kell felelnie a törvényben meghatározott formai előírásoknak („cégszabatosság elve”), emellett nem kelthet olyan látszatot, ami – különösen a cég tevékenységi körét és a választott cégformát illetően – megtévesztő („cégvalódiság elve”), azonban alkalmasnak kell lennie a cégnek a többi cégtől való egyértelmű megkülönböztetésére („cégkizárólagosság elve”).

Elsőre nehéznek tűnhet eleget tenni ezeknek a nehezen megfogható, általánosan megfogalmazott kritériumoknak, azonban pánikra semmi ok, mert a bírósági gyakorlatot, az egyedi ügyekben született bírósági határozatokat segítségül hívva eldönthető, hogy a kitalált cégnevünket várhatóan bejegyzi-e majd a cégbíróság.

Milyen elemekből áll a cégnév?

A cégnévnek legalább a cég azonosítását, illetve más, azonos vagy hasonló tevékenységű cégtől való megkülönböztetését szolgáló úgynevezett „vezérszót”, valamint a választott cégforma megnevezését (pl. betéti társaság, korlátolt felelősségű társaság, zártkörűen működő részvénytársaság, szövetkezet, vízgazdálkodási társulat, egyesülés, egyéni cég stb.) kell tartalmaznia.

A cégnévben nem kell, de fel lehet tüntetni a vezérszó után és a cégforma előtt a cég tevékenységére utaló jelzőt (pl. kereskedelmi, szolgáltató, bútorgyártó, italpalackozó, építőipari, fuvarozó, vagyonvédelmi, ingatlanforgalmazó, vendéglátó, gépjárműjavító stb.).

Ilyet természetesen csak akkor tartalmazhat a cégnév, ha az adott tevékenység a létesítő okiratban is szerepel és azzal a cég valóban foglalkozik.

Ha a cég nonprofit jellegű, azt fel kell, ha közhasznú jellegű, azt fel lehet tüntetni a cégnévben a cégforma megjelölése előtt.

Mire figyeljünk a vezérszó meghatározásakor? 

A vezérszó állhat egy vagy több önálló jelentésű, értelmes szóból, de lehet rövidítés, kitalált kifejezés, illetve mozaikszó, vagy akár értelmetlen betűhalmaz, illetve szám is. Utóbbival azonban érdemes csínján bánni, gondoljunk csak bele, hogy pl. a FV9TJU2Z78KL Bt.  leírása, visszakeresése osztatlan sikert aratna-e az ügyfelek, partnerek körében …

A vezérszó nemcsak magyar, hanem akár idegen nyelvű kifejezés, rövidítés és mozaikszó is lehet, arra viszont figyelni kell, hogy mindenképpen latin betűkkel kell feltüntetni (pl. a cirill, kínai, arab, görög írás tehát kizárt).

Fontos megjegyezni ugyanakkor, hogy a vezérszón kívül csak magyar szavak szerepelhetnek a cég nevében, a magyar helyesírás szabályainak megfelelően írva.

Jelentősége van az írásmódnak is, vagyis annak, hogy kis-, vagy NAGYBETŰKKEL, esetleg ezeket kOmBináLvA írjuk a cégnevet.

Különösen családi vállalkozásoknál gyakori, hogy az alapítók saját magukról, illetve hozzátartozójukról nevezik el a céget, ennek – hacsak a cégkizárólagosságot nem sérti – nincs semmi akadálya.

Lényeges azonban, hogy a cégkizárólagosság elvének érvényesülése országosan vizsgálandó, így tehát ha pl. Pest megyében már be van jegyezve egy Ábrók és Fiai Kft., az azt jelenti, hogy az országban sehol máshol nem lehet bejegyezni céget ugyanilyen, vagy a cégbíróság megítélése szerint ezzel összetéveszthető névvel.

Történelmi személyiség nevét (pl. Széchenyi, Kossuth stb.) csak a Bölcsészettudományi Kutatóközpont engedélyével, olyan elnevezést pedig, amelyhez másnak jogi érdeke fűződik (tipikusan pl. előadóművész neve, regény címe stb.), csak a jogosult hozzájárulásával lehet a cégnévben szerepeltetni.

Tiltja viszont a törvény a XX. századi önkényuralmi rendszerekhez köthető személy nevének szerepeltetését a cégnévben (pl. Lenin Kft.), továbbá a XX. századi önkényuralmi rendszerrel közvetlenül összefüggésbe hozható kifejezés vagy szervezet nevének feltüntetését is (pl. KGB Bt.).

A bírósági gyakorlat szerint a hasonló cégnevek között akkor lehet egyértelműen különbséget tenni, ha az átlagos ember, átlagos figyelem mellett első pillantásra, első olvasásra, első hallásra nem tévesztheti össze a két cégnevet.

Ebből következően összetéveszthető két cégnév, ha csupán a vezérszóban feltüntetett szám, toldat, illetve évszám tekintetében tér el (pl. Abázia Rt. – Abázia 2006. Rt.), egy-két betű eltérés van köztük (pl. Alföld Kft. – Alföldi Kft.), de akkor sem, ha csak az írásmód (pl. HEGYVIDÉK Kft. – Hegyvidék Kft.), vagy a cégforma (pl. Visegrád Kft.- Visegrád Bt.) különbözteti meg őket egymástól.

Az összetéveszthetőség a vezérszavak és toldatok együttes hangzásától, a cégen kívül álló személyekre gyakorolt összbenyomástól függ, ezért, ha a kiválasztott vezérszó felhasználásával megalkotott cégnév másik cégnévvel összetéveszthető, akkor előtag vagy toldat alkalmazásával érhetjük el, hogy egyértelmű megkülönböztetésre alkalmas, új szóösszetétel jöjjön létre.

Nincs értelme megkeresni a már bejegyzett céget engedély, hozzájáruló nyilatkozat beszerzése érdekében, hiszen a cégkizárólagosság elvébe ütköző cégnév semmiféleképpen sem jegyezhető be a cégnyilvántartásba.

Hogyan ellenőrizhetjük a cégnév jogszerűségét?

Már az ötleteléskor érdemes megnyitni a www.e-cégjegyzék.hu honlapot és rákeresni a kitalált cégnévre.

Ha még csak hasonló cégnevet sem találunk, bizakodhatunk, de nyert ügyünk ekkor sincs, hiszen nem lehet kizárni, hogy éppenséggel a keresésünk időpontját követően kerül majd bejegyzésre a cégnyilvántartásba egy cég az általunk választott elnevezéssel.

Ha a keresés során az általunk kitalálthoz csak hasonló elnevezésű cégeket találunk, akkor a cégalapításban közreműködő ügyvéd segít majd eldönteni, hogy a bírósági gyakorlat ismeretében mennyi az esélye annak, hogy a cégnevünk átmegy a cégbíróság szűrőjén és milyen kockázatokkal jár az, ha a cégbíróság mérlegelése alapján úgy dönt, hogy elutasítja a cégnév bejegyzését.

Aki biztosra szeretne menni, annak érdemes élni a cégnévfoglalás lehetőségével. Ez azt jelenti, hogy a cégbíróság – ügyvéd által elektronikus úton benyújtott kérelemre és 15.000.- Ft illeték megfizetése ellenében – egy munkanapon belül megvizsgálja, hogy a választott elnevezéssel az információkérés időpontjában szerepel-e a cégnyilvántartásban bejegyzett vagy bejegyzés alatt álló, illetve névfoglalás hatálya alatt álló más cég.

Ha a választott cégnév bejegyezhető, a cégbíróság hatvannapos időtartamra lefoglalja azt a kérelmező részére. Ez alatt az idő alatt más cég a lefoglalt elnevezéssel a cégnyilvántartásba nem jegyezhető be, illetve ilyen cégnév nem foglalható le, ha pedig a cég bejegyzésére hatvan napon belül nem kerül sor, a névfoglalás megszűnik.

Sok felesleges kört, energiát és kiadást spórolhatunk magunknak, ha a céges honlap és a bélyegzők elkészíttetésével, a hirdetési anyagok legyárttatásával, a márkaépítés elkezdésével megvárjuk a sikeres cégbejegyzést, de legalábbis a névfoglalást.