Blog

Aki idős korára megoldatlannak látja saját maga ellátását, szerződéskötéssel is biztosíthatja, hogy legyen, aki gondoskodik majd róla. Lássuk, milyen szerződéstípusokat kínál erre a polgári jog.

Tartási szerződés

Az egyik a tartási szerződés, amely alapján a tartásra kötelezett (eltartó) a tartásra jogosult (eltartott) ellátására, illetve gondozására köteles. Tipikusan e körbe tartozik az eltartott lakhatásának biztosítása, élelemmel és ruházattal való ellátása, gondozása, betegsége esetén ápolása és gyógyíttatása, illetve halála esetén illő eltemettetése – az egyes szolgáltatások meghatározása azonban alapvetően a felekre van bízva, azokról szabadon megállapodhatnak a szerződésükben.

A szolgáltatásokért az eltartott ellenérték teljesítésére köteles, igaz a felek megállapodhatnak úgy is, hogy a szerződés ingyenes. Ha az eltartott ellenszolgáltatásként az ingatlanának tulajdonjogát ruházza át az eltartóra, az eltartott kérheti, hogy ingatlan tulajdoni lapjára kerüljön bejegyzésre teherként az ő javára tartási jog, amellyel biztosítható, hogy ha az eltartó mégsem nem tesz eleget tartási kötelezettségének, akkor az eltartott kielégítést kereshessen az ingatlanból.

Életjáradéki szerződés

Előfordulhat, hogy a felek között utóbb megromlik a viszony, vagy egyéb körülmény miatt nem várható el a szerződés teljesítése. Ez esetben a bíróság a tartási szerződést bármelyik fél kérelmére módosíthatja. Azt is lehet kérni a bíróságtól, hogy a tartási szerződést alakítsa át életjáradéki szerződéssé. Ez annyiban különbözik a tartási szerződéstől, hogy életjáradéki szerződés alapján a kötelezett a jogosult javára, annak haláláig, havonta előre teljesítendő járadék, azaz meghatározott pénzösszeg vagy más helyettesíthető dolog (pl. termék, vagy termény) időszakonként visszatérő szolgáltatására köteles.

Végső soron bármelyik fél kérheti a bíróságtól a szerződés megszüntetését, ez esetben azonban a feleknek el kell számolniuk a már teljesített szolgáltatásokkal (pl. az eltartó vissza kell szolgáltassa a kapott ingatlant az eltartottnak, az eltartottnak pedig meg kell térítse a már teljesített szolgáltatások ellenértékét az eltartónak).

Öröklési szerződés

A szerződés megszűnik természetesen az eltartott halálával is. Fontos tudni, hogy az eltartó halála nem feltétlenül szünteti meg a tartási szerződést: ha ugyanis az eltartó haláláig nyújtott tartás az ellenszolgáltatást nem fedezi, a tartási kötelezettség átszáll az eltartó örökösére.

Ha az eltartott az ingatlanának tulajdonjogát nem kívánja a szerződéskötéssel egyidejűleg, azaz még életében átruházni az eltartóra, akkor öröklési szerződést köthet az eltartóval. Ez alapján az eltartott (örökhagyó) arra kötelezi magát, hogy vagyona, annak bizonyos része, vagy meghatározott vagyontárgyak tekintetében az örökösévé nevezi a vele szerződő felet az általa nyújtott tartási, életjáradéki, gondozási szolgáltatás ellenében. Az eltartó, mint örökhagyó az öröklési szerződésben egyébként bármilyen egyéb végrendeleti rendelkezést is tehet, ezért az öröklési szerződésre a tartási, illetve életjáradéki szerződésnél szigorúbb alaki és tartalmi szabályok vonatkoznak.

Az, hogy melyik szerződéstípus alkalmasabb a szerződő felek kapcsolatának szabályozására, mindig egyedileg, a felek érdekeinek figyelembevételével, körülményeik alapos mérlegelése után dönthető el.

ax