Blog

Tapasztalhatjuk, hogy a COVID-19 világjárvány közvetlenül, vagy közvetetten, de mindnyájunkat érint, a mindennapi életünket alapjaiban határozza meg.
Éppen ezért fontos, hogy szerződéskötéseink során is különösen körültekintően járjunk el, vegyük számításba, hogy milyen hatással lehet a járvány az ügyleteinkre, mérlegeljük a lehetséges kockázatokat, következményeket és ezekről kifejezetten rendelkezzünk is a szerződéskötés során. De hogyan tegyük mindezt?

Szerződéseinkben célszerű úgynevezett „vis maior klauzulát” alkalmazunk.

A vis maior – bár annak fogalmát sem Ptk., sem egyéb jogszabály nem határozza meg – általában véve olyan külső körülményt jelent, amelyet a szerződő felek nem tudnak ésszerű, a tőlük az adott helyzetben elvárható intézkedésekkel elkerülni vagy elhárítani. E körbe tartoznak a természeti katasztrófák (pl. földrengés, tűzvész), az elemi erővel ható emberi megmozdulások, politikai-társadalmi események is (pl. háború, forradalom, sztrájk), továbbá bizonyos állami-hatósági intézkedések is (pl. embargó, bojkott, stb.).

Arról, hogy konkrétan milyen eseményt, körülményt tekintenek vis maiornak, a szerződő felek maguk rendelkeznek a szerződésükben. Nem kérdés, hogy a COVID-19 járvány is vis maiornak minősülhet a szerződő felek jogviszonyában, azonban erről mindig külön rendelkezni kell, továbbá mindig egyedileg megfontolandó, mérlegelendő, hogy a járvány miatt melyik fél mennyiben mentesíthető esetleg a szerződés teljesítése, vagy a nem szerződésszerű – jellemzően késedelmes – teljesítés következményei alól.

Egyszerű példával:
Ha tortát rendelünk a cukrászdában és előleget is adunk, kérdezzünk rá, hogy biztosan elkészül-e a megrendelt torta a születésnapra, s mi van, ha mégsem. Elképzelhető ugyanis, hogy a járvány miatt kevesebb alkalmazottal működik majd a cukrászda, így elkészül a torta, csak éppen nem a születésnapra, de az is előfordulhat, hogy egy nap az összes alkalmazott karanténba kerül, így egyáltalán tudják elkészíteni a megrendelt tortánkat. Mi lesz ekkor az előleg sorsa?
De ugyanígy gondot jelenthet, ha megrendeljük a burkolóanyagot a nagyáruházból, azonban a járvány miatt heteket csúszik annak beszerzése külföldről, így a vállalkozó, akivel megállapodtunk a lakásfelújításról, nem tudja a megállapodás szerinti időpontban elkezdeni a munkát.

Szerződéskötés során tehát – nem csak nagy értékű, írásbeli szerződések, hanem az egyszerű, szóbeli megállapodásaink esetében is – mindig tisztázzuk a szerződő partnerrel, hogy befolyásolja, befolyásolhatja-e a járvány az ügyletünket, s ha igen, mennyiben. Gondolkodjunk előre, legyen „B”, „C” tervünk! Előrelátásunkkal sok kellemetlenségtől, sőt anyagi hátránytól is megkímélhetjük magunkat.

Vis maior a szerződésekben

 

A jól megfogalmazott un. vis maior klauzulák jellemzően rendelkeznek arról, hogy
milyen külső körülményeket tekintenek a felek vis maiornak (szerepel-e például a járvány a vis maior körülmények között, vagy ennek hiányában a járvány következtében meghozandó hatósági intézkedéseket/korlátozásokat tekintik a felek vis maiornak),

• milyen körülményeket zárnak ki ebből a körből,
• milyen oksági kapcsolat kell, hogy fennálljon a vis maior esemény és a szerződésszegés között (közvetlen vagy elég a közvetett kauzalitás is),
• milyen időtartamon túl kell a vis maior helyzetnek fennállnia (van-e olyan határidő, amely időtartamon belül a vis maior nem vehető figyelembe),
• milyen eljárásrend, ideértve különösen a tájékoztatási, bejelentési és egyeztetési kötelezettséget, terheli a feleket,
• milyen adatszolgáltatási és bizonyítási kötelezettsége van a vis maiorra hivatkozó félnek,
• milyen elhárítási és kárenyhítési kötelezettsége van a vis maiorra hivatkozó félnek (milyen intézkedések megtétele várható el tőle, milyen többletköltségek vállalása mellett kell ezt megtennie, azaz például minden – akár – ésszerűtlen és aránytalan költség vagy csak minden, kereskedelmileg ésszerű költség ráfordítása mellett),
• mi a vis maior szerződésre, illetve vállalt szolgáltatásra gyakorolt hatása (szünetel a teljesítés, nincs vagy limitált a kötbér és/vagy kártérítés mértéke, érdekmúlás esetén elállási/felmondási jog illeti meg a másik felet, stb.).