Blog

Sok olyan élethelyzet merülhet fel, amikor a munkavállaló ideiglenesen nem tud, vagy nem kíván eleget tenni a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettségének. Az ilyen esetekre biztosít mentőövet a munkavállalóknak a fizetés nélküli szabadság intézménye. Az alábbiakban az erre vonatkozó szabályokat tekintjük át.

Mikor mehet a munkavállaló fizetés nélküli szabadságra?

Fizetés nélküli szabadságra a munkavállaló a jogszabályban meghatározott esetekben jogosult (gyermek gondozása céljából, hozzátartozó tartós – előreláthatólag harminc napot meghaladó – személyes ápolása céljából, tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés tartamára).

A munkavállaló a fenti eseteken túl (pl. a munkavállaló lakásfelújítása, külföldi utazása miatt, illetve ezek idejére) is kérheti a munkáltatótól a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alóli mentesítést, azonban az ehhez történő hozzájárulás a munkáltatónak diszkrecionális joga, nem pedig törvényen alapuló kötelezettsége. Magyarán, a munkáltató dönthet úgy, hogy megtagadja a hozzájárulást.

Fontos, hogy a felek a fizetés nélküli szabadság igénybevételére vonatkozó megállapodást írásba foglalják, rögzítsék benne a munkavállaló milyen időszakra és milyen indokból kéri a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alóli mentesítését, valamint, hogy tartalmazza a munkáltató kifejezett hozzájárulását is.

Elküldheti-e a munkáltató fizetés nélküli szabadságra a munkavállalót?

Nem! A fizetés nélküli szabadságot minden esetben a munkavállaló kezdeményezi, a munkáltató egyoldalúan nem rendelheti el. A munkáltató tehát nem küldheti el jogszerűen fizetés nélküli szabadságra a munkavállalót gazdasági nehézségre hivatkozással (pl. olyan indokkal, hogy nem tudja kifizetni a munkabért, vagy nem tud feladatot adni a munkavállalónak).

Milyen kötelezettségei vannak a munkavállalónak a fizetés nélküli szabadság alatt?

A munkavállalónak a fizetés nélküli szabadság időszakában nem kell teljesítenie a munkaviszonyból származó alapvető kötelességeit, azaz a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelességét. Fontos azonban, hogy más, ún. magatartási kötelességek, illetve mellékkötelességek (például a titoktartási, versenytilalmi kötelezettség) tekintetében ebben az időszakban is fennáll a teljesítési kötelesség.

Milyen hátránya származhat a munkavállalónak a fizetés nélküli szabadságból?

Ha a fizetés nélküli szabadság meghaladja a 30 napot, akkor az nem számít munkaviszonyban töltött időnek. Ennek jelentősége van a végkielégítésre való jogosultság és a felmondási idő számítása szempontjából.

Jogosult-e a munkavállaló társadalombiztosításra a fizetés nélküli szabadság alatt?

A fizetés nélküli szabadság ideje alatt szünetel a munkavállaló biztosítási jogviszonya, ezért – hacsak más jogcímen nem jogosult egészségügyi ellátásra – a fizetés nélküli szabadság első napjától kezdve egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetnie. Ennek összege 2024-ben 11.300.- Ft/hó. Lényeges, hogy az egészégügyi szolgáltatási járulék fizetésével a munkavállaló csak orvosi ellátás igénybevételére jogosult, pénzbeli ellátásra, mint a táppénz nem válik jogosulttá!

A fizetés nélküli szabadság időtartama nem számít be a társadalombiztosítási ellátások, így például a gyermekgondozási díj vagy az öregségi nyugdíj megszerzéséhez szükséges időtartamba.

Ha a munkavállaló a fizetés nélküli szabadság alatt másik munkaviszonyt, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt kíván létesíteni, ezen szándékáról köteles tájékoztatni a munkáltatót. Másik jogviszony létesítése előtt különösen fontos áttekinteni a versenytilalmi-, illetve titoktartási megállapodást, ha létrejött ilyen a munkáltató és a munkavállaló között.

Fel lehet-e mondani a munkaviszonyt a fizetés nélküli szabadság alatt?

Igen, a munkaviszonyt fizetés nélküli szabadság alatt is meg lehet szüntetni felmondással.

Ha a határozatlan idejű munkaviszonyt a munkavállaló kívánja felmondással megszüntetni, akkor a felmondását nem kell megindokolnia, azonban a munkáltatóra a fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállaló esetében is vonatkozik az indokolási kötelezettség.

Ha a jogszabály meghatározott felmondási tilalmat ír elő (pl. gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság esetére), akkor az természetesen a fizetés nélküli szabadság alatt is védi a munkavállalót.

Mi a helyzet, ha a fizetés nélküli szabadság alatt megváltozik a munkáltató személye?

A fizetés nélküli szabadságról visszatérő munkavállalót a munkáltatói jogutód köteles tovább foglalkoztatni.

Mi a helyzet, ha a munkáltatónál béremelés történt, mialatt a munkavállaló fizetés nélküli szabadságon volt?

Amennyiben a munkavállaló szülési szabadságon volt, illetve gyermeke gondozása vagy hozzátartozója tartós, személyes ápolása céljából, továbbá a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés idejére fizetés nélküli szabadságon volt, akkor a távollét megszűnését követően ismételt munkába álláskor a munkáltató köteles a munkavállaló számára ajánlatot tenni a munkabérének módosítására.

Ha a munkáltató megszegi az új alapbér megállapítására vonatkozó kötelezettségét a fizetés nélküli szabadság megszűnésekor, az akár a munkavállaló azonnali hatályú felmondásának jogszerű indoka lehet.

A fenti eseteken túl a munkáltató a jogszabály alapján ugyan nem köteles a bérfejlesztésre, azonban arról a munkavállalóval közösen megállapodhatnak.