Blog

Legújabb bejegyzésem ismét egy „Kérdezz-felelek”, ezúttal munkajog témakörben, méghozzá a versenytilalmi megállapodásról – mikor köthető és milyen kötelező elemei vannak. Ajánlom munkavállalók és munkáltatók figyelmébe egyaránt!

„Felmondtam a munkahelyemen és a munkáltatóm arra hivatkozik, hogy NEM HELYEZKEDHETEK EL A KONKURENCIÁNÁL, mert tiltja a munkaszerződésem. A munkaszerződésemben valóban van szó ilyesmiről, igaz, amikor annak idején aláírtuk, nemigen foglalkoztam vele. Valóban létezik ilyen?”

A munkáltató és a munkavállaló valóban köthet egymással úgynevezett versenytilalmi megállapodást, amelyben a munkavállaló arra vállal kötelezettséget, hogy a munkaviszony megszűnése után nem tanúsít olyan magatartást, amellyel a munkáltatója jogos gazdasági érdekét sértené vagy veszélyeztetné.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a munkavállaló nem helyezkedhet el a munkáltató versenytársainál, nem alapíthat konkurens vállalkozást, ilyen vállalkozásban nem vállalhat személyes közreműködést.

A versenytilalmi megállapodás képezheti a munkaszerződés részét, de megköthetik a felek a munkaviszony fennállása alatt, vagy a munkaviszony megszűnésével is.

„Ezzel teljesen ellehetetlenülne a megélhetésem… Hogyan várhat el tőlem ilyesmit a cég?”

INGYEN SEMMIKÉPP! A munkáltatónak pénzfizetéssel kell ellentételeznie a munkavállaló jövedelemszerzési lehetőségének korlátozását, vagyis legalább részben biztosítania kell a megélhetését arra az időtartamra, amíg az elhelyezkedési tilalom fennáll.

„Az én munkaszerződésemben egy szó sem esik arról, hogy a munkáltató fizetne azért, hogy ne menjek át a konkurenciához…”

Ez jó hír – Önnek legalábbis mindenképp. Az ELLENÉRTÉK meghatározása ugyanis a versenytilalmi megállapodás KÖTELEZŐ tartalmi eleme. Ha hiányzik, akkor úgy tekintendő, hogy a versenytilalmi megállapodás létre sem jött a felek között. Egy nemlétező szerződésből pedig nem származhat sem jogosultság, sem kötelezettség.

„Csak kíváncsiságból: milyen ellenértéket szokás kikötni?”

A törvény kimondja, hogy az ellenérték nem lehet kevesebb, mint a megállapodás TARTAMÁRA JÁRÓ ALAPBÉR EGYHARMADA. Ha tehát a megállapodás szerint a munkavállaló 1 évre vállalja, hogy nem helyezkedik el a konkurenciánál, akkor a munkáltatónak minimum az 1 évre járó (azaz 12 havi) alapbérének egyharmadát kell kifizetnie a munkavállalónak.

Ezt a korlátot leszámítva az ellenérték mértéke a felek szabad megállapodásának tárgya, figyelemmel a munkavállaló képzettségére, tapasztalatára, a tiltott tevékenységi kör specialitására, valamint a konkurenciánál történő elhelyezkedésével járó kockázatokra.

A kifizetés módját a felek határozzák meg: történhet havi részletekben, vagy akár egy összegben is. Lényeges azonban, hogy az ellenérték csak pénzbeli lehet, az természetben (pl. tanfolyami költség, vagy étkezési hozzájárulás formájában) nem teljesíthető.

„A munkaszerződésemben egyébként csak annyi áll, hogy „a munkavállaló a munkaviszony megszűnése után nem helyezkedhet el MÁS, HASONLÓ PROFILÚ munkáltatónál”. Mi alapján lehet eldönteni, hogy melyik cég számít konkurenciának?”

A legjobb, ha a felek már a versenytilalmi megállapodásban konkrétan meghatározzák, vagy legalábbis körül írják, hogy melyek a tilalom alá eső tevékenységi körök, szakterületek, munkakörök.

Ennek hiányában, jogvita esetén a bíróság rendszerint a korábbi és a konkurens munkáltató cégjegyzékben rögzített tevékenységeinek összevetése alapján dönti el, hogy a munkavállaló vajon megszegte-e a versenytilalmi megállapodást, vagy sem.

„Azt azért csak nem lehet megtiltani a munkavállalónak, hogy KÜLFÖLDRE menjen dolgozni, ugye?”

A versenytilalmi megállapodás tartalmazhat kikötést a tevékenységvégzés földrajzi kiterjedésére vonatkozóan is, így akár külföldi versenytársra kiterjedő tilalom is érvényes kikötés lehet, ha a földrajzi terület a szerződésből egyértelműen kiderül.

„Mennyi időre szólhat a versenytilalmi megállapodás? Nyugtasson meg, hogy nem örökre!”

Persze, hogy nem. A versenytilalmi megállapodás nem korlátozhatja méltánytalanul és túlzottan a munkavállaló jövedelemszerző tevékenységét. A törvény szerint a versenytilalmi megállapodás a munkaviszony megszűnését követő maximum 2 ÉVRE szólhat.

„A munkatársam is felmondott, neki is azt mondta a főnök, hogy nehogy átmenjen a konkurenciához, holott az ő munkaszerződésében még csak nyoma sincs ilyesminek. Vele mi a helyzet?”

A törvény értelmében a versenytilalmi megállapodást ÍRÁSBA KELL FOGLALNI. Szóban is létrejöhet a megállapodás – feltéve, hogy tartalmazza a törvény szerinti kötelező tartalmi elemeket (lásd ellenérték) – viszont a szóban létrejött megállapodás fő szabály szerint érvénytelen. Ez alól kivételt csak az az eset képez, ha a felek az írásbeliség hiánya ellenére, egyező akarattal teljesítik a megállapodást, azaz a munkavállaló nem helyezkedik el a konkurenciánál, a munkáltató pedig megfizeti az ellenértéket.

 

„Hogyan befolyásolja a versenyjogi megállapodást, ha a megkötése óta a munkáltató céget felvásárolta egy másik cég?”

Sehogy. A munkáltató személyében bekövetkező változás esetén a megállapodásból származó jogok és kötelezettségek ÁTSZÁLLNAK az átvevő munkáltatóra.

„Már csak egy kérdés izgat. A lényeg. Mi történik, ha a munkavállaló a versenytilalmi megállapodás ellenére mégis elhelyezkedik a konkurenciánál?”

A munkáltató jogosult a megfizetett ellenérték VISSZAKÖVETELÉSÉRE. Emellett pedig, ha a versenyjogi megállapodásban a szerződésszegés szankciójaként KÖTBÉRT is kikötöttek a felek, akkor a munkáltató azt is követelheti a munkavállalótól.

A munkavállaló önkéntes teljesítése hiányában a munkáltató perben érvényesítheti a pénzkövetelését. Ha a munkáltató a versenytilalmi megállapodás megszegésére hivatkozva pert indít, neki kell bizonyítania, hogy tényleges érdeksérelme következett be, vagy annak valós veszélye áll fenn. 

Maradt még kérdése a versenytilalmi megállapodás kapcsán? Az alábbi elérhetőségeimen felteheti!