Blog

Gyakori élethelyzet: A pár összeköltözik, gyerekük születik, majd arra jutnak, hogy nem működik a kapcsolatuk és szétválnak. Hogyan tovább? S főként: miből?

Kevesen tudják, hogy az életközösség megszűnése esetén volt élettársától tartást követelhet az, aki magát önhibáján kívül nem képes eltartani, akkor, ha az életközösség legalább egy évig fennállt és az élettársi kapcsolatból gyermek született. Ha a jogosult a tartásra csak részben szorul rá, tartás-kiegészítés illeti meg.

Az élettársak közokiratban vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratban megállapodhatnak az élettársi tartás időtartamáról, módjáról és mértékéről, ha pedig nem jutnak megállapodásra, a jogosult a bíróságról kérheti a tartás meghatározását.

Az élettársi tartás időtartama lehet határozatlan, határozott, de meghatározható úgy is, hogy az bizonyos feltétel bekövetkezte esetén (pl. gyed, gyes lejártával) megszűnik. Az élettársi tartáshoz való jog megszűnik akkor is, ha a jogosult újabb élettársi kapcsolatot létesít vagy házasságot köt.

A tartás teljesíthető vagyontárgy vagy pénzösszeg egyszeri juttatásával, vagy fix összegű, időszakonként előre fizetendő tartásdíjként.

A bíróság a tartás mértékét a jogosult indokolt szükségletei és költségei, valamint a kötelezett teljesítőképessége alapján határozza meg. 

Fontos szabály, hogy nem köteles az élettársi tartási kötelezettségének eleget tenni az, aki ezzel a saját szükséges tartását vagy gyermekének tartását veszélyeztetné, de az sem, aki alappal hivatkozik a tartást igénylő érdemtelenségére. A jogszabály szerint ugyanis érdemtelen az élettársi tartásra az,  akinek súlyosan kifogásolható életvitele, illetve magatartása járult hozzá alapvetően az élettársi kapcsolat megszűnéséhez; továbbá az is, aki az életközösség megszűnését követően volt élettársának vagy vele együtt élő hozzátartozójának érdekeit durván sértő magatartást tanúsított. 

Mivel az éremnek két oldala van, az érdemtelenség elbírálásánál a bíróság az arra hivatkozó volt élettárs magatartását is figyelembe veszi.

 

 

Az élettársi tartásra vonatkozó hatályos jogszabályok

VIII. CÍM

AZ ÉLETTÁRSAK LAKÁSHASZNÁLATÁNAK RENDEZÉSE

4:92. § [A lakáshasználat bírói rendezése]

A közösen használt lakásnak az életközösség megszűnését követő további használatát előzetesen rendező szerződés vagy az életközösség megszűnése után kötött egyéb megállapodás hiányában az életközösség megszűnése esetén bármelyik élettárs kérheti a bíróságtól az élettársak által közösen használt lakás további használatának rendezését.

4:93. § [Az élettársak közös jogcíme alapján lakott lakás használatának rendezése]

(1) Az élettársak közös jogcíme alapján használt lakás további használatáról a bíróság a házastársak közös jogcíme alapján használt lakás használatának rendezésére vonatkozó rendelkezések megfelelő alkalmazásával dönt.
(2) A bíróság a lakáshasználatra jogosult közös kiskorú gyermek megfelelő lakáshoz fűződő jogát is figyelembe veszi, ha az élettársi kapcsolat megszűnése esetén az élettársak közös jogcíme alapján használt lakás további használatáról dönt.

4:94. § [Az élettárs feljogosítása a másik élettárs kizárólagos jogcíme alapján lakott lakás használatára]

(1) Az élettársi kapcsolat megszűnése esetén a bíróság a volt élettársat – kérelmére – feljogosíthatja a másik élettárs kizárólagos jogcíme alapján közösen használt lakás további használatára, ha az életközösség legalább egy évig fennállt, és az élettársak kapcsolatából származó kiskorú gyermek lakáshasználati jogának biztosítása érdekében ez indokolt.
(2) A bíróság az (1) bekezdésben meghatározott esetekben az adottságainál fogva arra alkalmas lakásnak elsősorban az osztott használatát rendelheti el.
(3) Kivételesen indokolt esetben a bíróság a volt élettársat a másik élettárs kizárólagos tulajdonjoga vagy haszonélvezeti joga alapján használt lakás kizárólagos használatára is feljogosíthatja, ha a lakáshasználatra jogosult közös kiskorú gyermekek legalább egyike feletti szülői felügyeleti jog gyakorlása ezt a volt élettársat illeti meg, és a kiskorú gyermek lakáshasználata másként nem biztosítható.
(4) A bíróság a (2)-(3) bekezdés szerinti osztott vagy kizárólagos használatot meghatározott időre vagy feltétel bekövetkezéséig is biztosíthatja.
(5) A kizárólagos használatra feljogosított volt élettársat a bérlő jogállása illeti meg, azzal, hogy lakáshasználati joga rendes felmondással megfelelő cserelakás felajánlása esetén szüntethető meg.
(6) Nem tarthat igényt a másik élettárs kizárólagos jogcíme alapján használt lakás osztott vagy kizárólagos használatára az a volt élettárs, akinek más beköltözhető vagy egyoldalú nyilatkozatával beköltözhetővé tehető lakása van.

4:95. § [A lakáshasználat újrarendezése]

(1) Ha a bíróság a lakás osztott használatát rendelte el, vagy a tulajdonos vagy haszonélvező élettársat kötelezte a lakás elhagyására, bármelyik volt élettárs kérheti a lakáshasználat újrarendezését arra hivatkozással, hogy a rendezés alapjául szolgáló körülményekben bekövetkezett változás folytán a használat módjának változatlan fenntartása lényeges jogi érdekét vagy a közös kiskorú gyermek érdekét sérti.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltak nem érintik a volt élettársnak azt a jogát, hogy a használat megosztását követően volt élettársa bérlőtársi jogviszonyának megszüntetését e törvénynek a bérlőtársakra vonatkozó rendelkezései alapján kérje.