Gyakori kérdések ingatlan adásvételi szerződés kapcsán.
1. Észrevettem, hogy pár napja lejárt a személyi igazolványom… Ez még belefér, ugye?
Sajnos nem, mindenképpen érvényes okmányokra (személyi igazolványra, vagy vezetői engedélyre vagy útlevélre, valamint lakcímkártyára) lesz szükség.
Az eljáró ügyvédnek ugyanis törvényi kötelezettsége, hogy az adásvételi szerződés ellenjegyzése előtt ellenőrizze a magánszemély ügyfelek személyazonosságát, valamint okmányaik érvényességét. Ennek érdekében elektronikus úton adatszolgáltatást kér a Belügyminisztérium által vezetett nyilvántartásokból (a bemutatott okmánytól függően a személyiadat- és lakcím nyilvántartásból, a járművezetői engedély-nyilvántartásból, illetve az úti okmány-nyilvántartásból). Ha az adatszolgáltatás eredménye az, hogy valamelyik okmány érvénytelen, az adásvételi szerződés nem látható el ügyvédi ellenjegyzéssel.
Szükség van továbbá az ügyfelek adókártyájára (adóazonosító jelről szóló igazolásra) is. Abban az esetben, ha az ügyfél bármely okból nem rendelkezik adóazonosító jellel (például azért, mert külföldi állampolgár) akkor az ő részére a NAV hivatalból állapít majd meg adóazonosító jelet.
2. Az ingatlannal kapcsolatban elég, ha megadom a helyrajzi számot?
Tény, hogy a helyrajzi szám a startkő. Az eljáró ügyvéd ugyanis köteles ellenőrizni az ingatlan-nyilvántartási adatokat és a tulajdonjogra, illetve az ingatlannal kapcsolatos egyéb jogra vonatkozó okiratokat, így például társasházi ingatlan esetében azt, hogy az alapító okirat biztosít-e elővásárlási jogot a tulajdonostársaknak. A fenti kötelezettségnek az eljáró ügyvéd a vonatkozó ügyvédi kamarai szabályzat értelmében azzal tesz eleget, hogy az okirat ellenjegyzését közvetlenül megelőzően lekérdezi az ingatlan tulajdoni lapját.
Sok ügylet tárgyát olyan ingatlan képezi, amelyen felépítmény található. Ilyen esetben érdemes feltüntetni a szerződésben az épületre vonatkozó azokat az adatokat, információkat, nyilatkozatokat, amelyeket az eladó és a vevő a szerződéskötés szempontjából lényeges tulajdonságnak, körülménynek tekintenek (pl. építés ideje, alapterület, anyag, komfortfokozat, állapot, építési engedélyezési, valamint fennmaradási, illetve használatba vételi engedély adatai, műszaki tartalom stb.). Későbbi jogvita esetén szavatossági igény érvényesítése, illetve az eladó hibás teljesítésből eredő felelősségének megállapítás során ezeknek fontos szerepe lehet.
3. Megállapodtunk az eladóval a vételárban. Az összegen kívül szükség van még valamilyen infora?
A vételár összegén kívül rögzítendő a megfizetésének módja (készpénzben vagy banki átutalással az eladó, esetleg az eladó által meghatározott más személy bankszámlájára), nem egy összegben történő fizetés esetén pedig a fizetési ütemezés, az egyes vételárrészletek pontos összege, valamint a fizetési határidők megjelölésével.
Ha a vételár megfizetése banki finanszírozással történik, akkor meg kell határozni a szerződésben a forrásösszetételt (az önerő, a bankhitel, illetve CSOK pontos összege), valamint bele kell foglalni a szerződésbe a konkrét finanszírozó bank által támasztott speciális rendelkezéseket is (az egyes bankok adásvételi szerződésekkel szemben támasztott feltételeinek összefoglalója általában a bankok honlapján hozzáférhető, vagy a banki ügyintéző a vevő rendelkezésére bocsátja).
Amennyiben az ingatlan terhelt és a terhementesítés a vételárból történik, tartozás-kimutatást szükséges beszerezni zálogjog esetén zálogjogosulttól, végrehajtás esetén pedig az eljáró végrehajtótól. Ez az okirat tartalmazza, hogy pontosan milyen összegnek milyen bankszámlaszámra, illetve végrehajtói letéti számlára történő megfizetése szükséges a tartozás kiegyenlítéséhez, amely esetben a zálogjogosult kiadja a zálogjog törlési engedélyt, illetve a végrehajtó a végrehajtási jog törlése iránti megkeresést.
4. Milyen költségekkel számoljak?
• A tulajdonos-változás ingatlan-nyilvántartási átvezetésének díja ingatlanonként 6.600 Ft, amelyet a jogszerző fél, a vevő fizet meg. Az ingatlan-nyilvántartási eljárás általános ügyintézési határideje 60 nap. További 10.000 Ft igazgatási szolgáltatási díj megfizetése ellenében azonban soron kívüli ügyintézést kérhető, amely esetben az ügyintézési határidő 30 nap. Ha tehát valamilyen okból fontos a vevő számára, hogy a földhivatal mielőbb bejegyezze a tulajdonjogát, akkor érdemes rászánni ezt a plusz összeget a soron kívüli eljárásra.
• Amennyiben az adásvétel tárgyát képező ingatlan terhelt, a teher (végrehajtási jog, önálló zálogjog stb.) törlésével kapcsolatos ingatlan-nyilvántartási eljárás díja (amely szintén 6.600 Ft, azzal, hogy ez esetben kérhető soron kívüli eljárás) az eladót terheli, az ő érdekkörébe tartozik ugyanis az ingatlan tehermentesítése. Számolni kell azzal is, hogy a 6.600 Ft bizony annyiszor fizetendő meg, ahány végrehajtási jogon, illetve zálogjog be van jegyezve a tulajdoni lapra.
• Amennyiben az ingatlan-, illetve az ügylet a vonatkozó Kormányrendelet hatálya alá tartozik, az eladót terheli még az energetikai tanúsítvány beszerzésének költsége, amely általában néhány tízezer forintra rúg, érdemes több szakembertől is árajánlatot kérni.
• Az ingatlanügylettel kapcsolatban az eladó oldalán személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség, a vevő oldalán pedig visszterhes vagyonátruházási illeték fizetési kötelezettség merül/het/ fel, ez általában nem újdonság az ügyfeleknek. Számos mentesség, illetve kedvezmény is igénybe vehető, az adó- és illeték optimalizálása egy külön bejegyzés témája lesz.
• Az ügyvédi díj összege – melyet általában a vevő visel – egyedi megállapodás tárgya, meghatározásakor figyelembevételre kerül minden, az ügylettel kapcsolatos, jogilag releváns tényező, illetve körülmény. Annak szemléltetésére, hogy milyen különbségek lehetnek (vannak) az egyes ügyletek között, álljon itt az alábbi két példa:
[Ügylet 1] Könnyű József vevő megvásárol egy per-teher- és igénymentes lakóházat, a vételárat a szerződéskötéssel egyidejűleg, egy összegben megfizeti Sima Éva eladónak. Pont.
[Ügylet 2] Az ügylet tárgya egy végrehajtási jogokkal, zálogjoggal, elidegenítési és terhelési tilalommal agyonterhelt társasházi lakás, a tulajdonostársakat a társasházi alapító okirat kikötése miatt fel kell hívni elővásárlási jog gyakorlására. Az eladói oldalon három személy van: az egyik a kiskorú Pöttöm Panna, a másik a MindentBele Kft., a harmadik pedig Carmen Leticia Gonzales Delgadillo, aki spanyol állampolgár, magyar nyelven nem is tud, ezért a szerződés eleve két nyelven készítendő, sőt, ő a szerződést külföldön kívánja aláírni. A lakást a Szépreményű házaspár vásárolja meg, akik banki finanszírozással és CSOK igénybevételével kívánják megfizetni a vételárat, így alap a függőben tartásos eljárás, a tulajdonjog bejegyzési engedély ügyvédi letétbe kerül…
A fentieken kívül még sok más kérdés is fel szokott merülni, illetve felvetődött már a praxisomban, így a téma folytatása garantált.
Dr. Ábrók Annamária ügyvéd
Forduljon hozzám bizalommal alábbi elérhetőségeimen!
Telefon: +36 70 613 2453
Email: info@drabrok.hu
